Az Attila-kiállítás nemcsak történeti bemutató, hanem valódi „mítoszboncolás”: a hun vezér alakját a régészet, a történetírás, az antropológia, az archeogenetika, a művészetek és kortárs reflexiók segítségével helyezi új megvilágításba. A tematikus egységek a hun kor világán és az Attilát körülvevő elit reprezentáción kívül azt is megmutatják, hogyan formálta át a különböző korok emlékezete Attila képét a Nyugat- és Kelet-Európában, sőt Közép-Ázsiában is.

A tárlatra rendkívüli műtárgyegyüttes gyűlt össze: a 400 bemutatott műkincs az Egyesült Királyságtól Franciaországon és Németországon át egészen Kazahsztánig és Üzbegisztánig terjedő gyűjteményekből érkezik. A világ legnagyobb múzeumai is küldenek darabokat Budapestre, így a British Museum, a Louvre Abu Dhabi és a bakui Nemzeti Múzeum hun kincsei is láthatók lesznek a Nemzeti Múzeum termeiben.

Az Origo beszámolója szerint a kiállítás legnagyobb műtárgya Haan Antal Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című festménye, amely több mint száz éve nem volt látható a közönség számára. A Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban hónapok óta restaurált kép Raffaello híres falképének jelenetét értelmezi újra: I. Nagy Szent Leó pápa Attilát fordítja vissza Róma alól.

A 2026. január 23. és július 12. között látogatható tárlathoz kiterjedt kísérőprogram kapcsolódik: nemzetközi konferencia, tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések, hagyományőrző családi és gyerekprogramok, múzeumpedagógiai foglalkozások, kézműves-tevékenységek, könyvbemutatók, filmvetítések és élő zenei programok várják a látogatókat. A múzeum boltjában pedig az Attila-kiállításban bemutatott legszebb ékszerek és viseletek – például karperecek, gyűrűk, fülbevalók, cikádafibulák és övcsatok – típusrekonstrukciói is megvásárolhatók lesznek, hogy a látogatók szó szerint „hun kincsekkel” térhessenek haza.

Kép: Attila király a trónon – miniatúra a 14. századi Képes Krónikából, színezett változat