Több mint 200 éve ezen a napon indult hódító útjára a cilinder – vagy mégsem?
A Hetherington-legenda évtizedek óta kering divattörténeti anekdotaként, de a kutatók máig nem találtak hozzá korabeli, 1797-es újság- vagy rendőrségi forrást. A sztori így inkább színes városi legenda, mint bizonyított tény – abban viszont jól rátapint a lényegre, hogy a cilinder valóban Londonból indult világhódító útjára. A magas, hengeres kalap formája a 18. század végének európai, főleg francia és angol magas filckalapjaiból nőtt ki, a ma ismert selyemcilinder első dokumentált változatát pedig egy angol kalaposhoz, George Dunnage-hoz kötik az 1790-es évek elejéről.
A 19. század első felére a cilinder a városi úriember védjegye lett: először hódprémfilcből, majd selyemplüssből készítették, és a tehetős polgárság, később pedig rendőrök, postások, hivatalnokok egyenruhájának része is volt. A század közepén a „kéménycső” fazonok uralták a férfidivatot, a cilinder pedig a társadalmi rang, a pénz és a „komoly tekintély” jelképeként jelent meg – elég csak a klasszikus bankár- és politikusábrázolásokra gondolni.
A 20. században, a világháborúk és a hétköznapi öltözködés lazulása után a cilinder fokozatosan visszaszorult a legformálisabb alkalmakra: ma már inkább ünnepi kellék lóversenyen, diplomáciai fogadásokon vagy különleges ceremóniákon. A divattörténet szempontjából azonban továbbra is angol gyártású európai divatikon marad – olyan férfikellék, amely köré egyetlen jó anekdota is elég volt ahhoz, hogy legendát építsen.
Kép: korabeli fotó, utólag színezve. whatsthatpicture / Wikimedia Commons, CC BY 2.0