Több mint 200 éve ezen a napon indult hódító útjára a cilinder - vagy mégsem? - kettoharom Ugrás a tartalomhoz

Több mint 200 éve ezen a napon indult hódító útjára a cilinder – vagy mégsem?

Aktuális | | kettoharom

Amikor 1797. január 15-én egy John Hetherington nevű londoni kalapos először lépett ki az utcára fényes selyem cilinderben, a nők elájultak, a lovak megvadultak, őt pedig 50 fontra büntették a köznyugalom megzavarásáért. Ha a közkeletű sztori történelmileg nem is igazolható teljes bizonyossággal, az biztos, hogy kevés férfikellékből lett akkora státuszszimbólum, mint a cilinderből, amelyet a 19. század Angliája tett világhírűvé.

A Hetherington-legenda évtizedek óta kering divattörténeti anekdotaként, de a kutatók máig nem találtak hozzá korabeli, 1797-es újság- vagy rendőrségi forrást. A sztori így inkább színes városi legenda, mint bizonyított tény – abban viszont jól rátapint a lényegre, hogy a cilinder valóban Londonból indult világhódító útjára. A magas, hengeres kalap formája a 18. század végének európai, főleg francia és angol magas filckalapjaiból nőtt ki, a ma ismert selyemcilinder első dokumentált változatát pedig egy angol kalaposhoz, George Dunnage-hoz kötik az 1790-es évek elejéről.

 

A 19. század első felére a cilinder a városi úriember védjegye lett: először hódprémfilcből, majd selyemplüssből készítették, és a tehetős polgárság, később pedig rendőrök, postások, hivatalnokok egyenruhájának része is volt. A század közepén a „kéménycső” fazonok uralták a férfidivatot, a cilinder pedig a társadalmi rang, a pénz és a „komoly tekintély” jelképeként jelent meg – elég csak a klasszikus bankár- és politikusábrázolásokra gondolni.

 

A 20. században, a világháborúk és a hétköznapi öltözködés lazulása után a cilinder fokozatosan visszaszorult a legformálisabb alkalmakra: ma már inkább ünnepi kellék lóversenyen, diplomáciai fogadásokon vagy különleges ceremóniákon. A divattörténet szempontjából azonban továbbra is angol gyártású európai divatikon marad – olyan férfikellék, amely köré egyetlen jó anekdota is elég volt ahhoz, hogy legendát építsen.

 

Kép: korabeli fotó, utólag színezve. whatsthatpicture / Wikimedia Commons, CC BY 2.0

Nyárindító hétvége Budán

Gasztrofesztivál, színházi estek, táncelőadások és koncertek várják a közönséget június 4. és 7. között Budán és az agglomerációban. A válogatásba ezúttal a budai helyszínek mellé Szentendre, Budakalász és Budakeszi programjai, valamint egy közeli túratipp is bekerült.

Gyermeknapi hétvége Budán

Színház, koncert, könyvbemutató és több gyereknapi program is várja a közönséget a hétvégén Budán és környékén. A budai helyszínek mellé ezúttal néhány szentendrei koncert, vásár, gyerekprogram, valamint egy közeli túratipp is bekerült a válogatásba.

Pünkösdi hétvége Budán

Színház, fotókiállítás, koncert és családi program is várja a közönséget a pünkösdi hétvégén Budán. Válogatásunkba a hagyományos budai helyszínek mellé ezúttal szentendrei esemény és egy közeli túratipp is bekerült, és megnéztük azt is, mikor nyitnak a strandok.

Újabb pofon a nyomtatott sajtónak

Nem jó irány, hogy a nyomtatott sajtótermékek kiszorulnak a kereskedelemből – figyelmeztet a Magyar Lapkiadók Egyesülete, miután az ALDI bejelentette: valamennyi magyarországi üzletében megszünteti az újságárusítást. Az egyesület szerint ez nemcsak kereskedelmi döntés, hanem a független és sokszínű tájékoztatás gazdasági hátterét is gyengítheti.

Ennyit fizet a diákmunka idén nyáron

A nyári szünet előtt már teljes fordulatszámon pörög a diákmunkapiac. Az ELTE–Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók idén átlagosan 2350 forintos órabért kínálnak a fiataloknak, ami 8–9 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, miközben a 25 év alattiak SZJA-mentessége továbbra is erős vonzerő.
VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE