Az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója szerint Európában jelenleg csak Skandinávia északi felén van igazi tél, máshol több fokkal az ilyenkor szokásos fölött járnak a hőmérsékletek. Kovács Erik az InfoRádiónak nyilatkozva úgy fogalmazott: a poláris légörvény – a polar vortex – most tartósan Észak-Amerika felett tartózkodik, oda szállítva a sarkvidéki hideg levegőt, miközben Európát az átlagosnál jóval melegebb óceáni és észak-afrikai légtömegek érik el. Az Időkép adatai szerint 1500 méteres magasságban helyenként 10–12 fokkal is melegebb van az átlagnál.

A kutató elmagyarázta, hogy normál esetben a közép-troposzférában futó jet stream választja el a sarki hideg levegőt a mérsékelt öv enyhébb légtömegeitől, de ha ez az áramlás meggyengül, hideg leszakadások és szélsőséges időjárási helyzetek alakulhatnak ki Európában, Ázsiában vagy Észak-Amerikában. Most Észak-Amerikát sújtják a hóviharok, miközben Európában és még az északi sarkkör és Nyugat-Szibéria térségében is mintegy 10 fokkal melegebb van a szokásosnál. A Kárpát-medencében a köd és a párás levegő némileg „visszafogja” a melegedést, de a szakértő szerint, ha nem lenne köd, akár 15 fokos nappali maximumokat is mérhetnénk.

A tartós enyheségnek ugyanakkor meglesz a böjtje. A klímakutató arra számít, hogy december vége felé, nagyjából december 20-a után átrendeződik a cirkuláció, és Közép-Európában is visszatér a tél: január az átlagnál tartósan hidegebb lehet, a havazás esélyét azonban még nem látják pontosan az előrejelzések. A legtöbb klímamodell szerint az „igazi tél” időtartama a korábbi három hónapról nagyjából egy hónapra rövidülhet, ami az élővilágra és a mezőgazdaságra is hatással van. Az enyhe, fagymentes telek kedveznek az invazív fajoknak és kártevőknek, a rágcsálók például nem „szelektálódnak ki”, ami a kutató szerint évről évre több milliárd forintos többletköltséget és egyre intenzívebb növényvédő szer-használatot jelent az agráriumban.

Kép: Pexeks