Alfred Nobel svéd vegyész és feltaláló – a dinamit megalkotója – 1895-ben írta alá azt a végrendeletet, amelyben vagyonának döntő részét egy új, nemzetközi díjrendszer finanszírozására hagyta. A dokumentumban kimondta, hogy a fizikában, kémiában, orvostudományban, irodalomban és a békéért tett erőfeszítések terén azokat kell jutalmazni, akik „a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek”. Nobel 1896. december 10-én hunyt el, az első díjakat pedig hosszú jogi viták után 1901. december 10-én adták át – azóta ezen a napon tartják a díjátadó ünnepségeket Stockholmban és Oslóban.

Az elmúlt több mint egy évszázadban a Nobel-díj a tudományos és kulturális élet csúcselismerésévé vált, ma már a gazdaságtudományi „kiegészítő díjjal” együtt hat kategóriában jutalmazzák a kiemelkedő teljesítményeket. A díj történetében a magyar tudomány és kultúra is erősen jelen van: Krasznahorkai László mai elismerése mellett Szent-Györgyi Albert 1937-ben az aszkorbinsav (C-vitamin) felfedezéséért és a sejtlégzés biokémiájának feltárásáért kapott orvosi Nobel-díjat, Hevesy György 1943-ban a kémiai Nobel-díjat vehette át az izotópnyomjelzés módszerének kidolgozásáért. Wigner Jenő 1963-ban a fizikai Nobel-díjat nyerte el az atommagok és elemi részek szimmetriatulajdonságainak leírásáért, Gábor Dénes 1971-ben ugyancsak fizikából kapott elismerést a holográfia feltalálásáért, Békésy György pedig 1961-ben az orvosi Nobel-díjat a belső fül, a csiga működésének leírásáért.

A későbbi évtizedekben is sorra érkeztek a magyar vagy magyar származású díjazottak. Harsányi János 1994-ben a közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapta a nem kooperatív játékelmélet és az egyensúlyi modellek kidolgozásáért, Herskó Avram 2004-ben a kémiai Nobel-díjat vehette át az ubiquitin-közvetített fehérjebontás felfedezéséért. Kertész Imre 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott az egyéni sors és a totális diktatúrák brutalitása közötti feszültséget bemutató életművéért, középpontban a holokauszt tapasztalatával. 2023-ban Karikó Katalin az mRNS-alapú vakcinák fejlesztéséért részesült orvosi Nobel-díjban, Krausz Ferenc pedig az attoszekundumos fényimpulzusok létrehozásával és az elektronmozgás tanulmányozásával érdemelte ki a fizikai Nobel-díjat. A magyar Nobel-díjasok sora jól mutatja: ez a 124 éves történet nemcsak globális, hanem határozottan magyar történet is.

Kép: Alfred Nobel színezett archív portréja