Százötven éve hallózunk - kettoharom Ugrás a tartalomhoz

Százötven éve hallózunk

Aktuális | | kettoharom

Százötven éve szabadalmaztatta Alexander Graham Bell a telefont. Az amerikai szabadalmi hivatal 1876. március 7-én kelt jóváhagyása alapjaiban változtatta meg a kommunikációt, Puskás Tivadar budapesti találmányai pedig az elektronikus tömegkommunikáció alapjait tették le.

Bell a 174 465-ös számú szabadalomban még csak „hangok távíró útján való továbbításáról” írt, de néhány nappal később már megszületett az első legendás mondat is: „Mr. Watson, come here, I want to see you.” A telefon lényege az volt, hogy valós időben, nagy távolságra tudtunk beszélni egymással – ez az ugrás a 19. század végén legalább akkora technológiai csoda volt, mint ma az internet. Egy technikatörténész úgy fogalmazott: „a telefon egyszerre volt mérnöki bravúr és társadalmi robbanóanyag, mert a hétköznapi kapcsolatainkat írta át”.

 

A találmány híre gyorsan átszelte az óceánt, és néhány éven belül Magyarországon is megjelent. Puskás Tivadar már a hetvenes–nyolcvanas évek fordulóján azon gondolkodott, hogyan lehetne nemcsak két pontot, hanem egy egész várost „összedrótozni”. 1881-ben Budapesten is üzembe helyezték az első telefonközpontot, mindössze néhány tucat előfizetővel; néhány éven belül azonban már több száz vonal kötötte össze a főváros legfontosabb intézményeit, bankjait, szerkesztőségeit.

 

Puskás számára a telefon nem pusztán készülék, hanem hálózat volt – erre épült rá a következő nagy dobása, a Telefonhírmondó. Az 1890-es évek elején induló „telefonújság” lényege az volt, hogy egy központi stúdióból híreket, tőzsdei árfolyamokat, színházi közvetítéseket és zenét sugároztak egyszerre több ezer budapesti előfizetőnek. A rendszer működése egyszerű, de korszakos jelentőségű volt: egyetlen szerkesztőségből ugyanazt a műsort hallgathattuk a város különböző pontjain, legyen szó polgári nappaliról vagy kávéházi sarokasztalról.

 

A szakértők ma már egyetértenek abban, hogy a Telefonhírmondó az elektronikus tömegkommunikáció egyik első valódi formája volt, jóval a rádiózás elterjedése előtt. Ha ma egy budai kávézóban a telefonunkon streameljük a híreket vagy egy koncertet, ugyanannak a gondolatnak a továbbélését látjuk: egy központi helyről szerkesztett tartalom jut el egyszerre nagyon sok emberhez. A telefon-szabadalom százötvenedik évfordulója így nemcsak Bell laborjára, hanem Budapestre is ráirányítja a figyelmet – arra a városra, ahol Puskás Tivadar ötletei segítettek megteremteni a digitális kor előtti „online” nyilvánosságot.

 

Kép: Pexels

Elhunyt Fazekas László

Meghalt Fazekas László, az Újpesti Dózsa és a magyar válogatott legendás csatára. A 92-szeres válogatott, olimpiai bajnok futballista 78 éves volt, halálhírét egykori belga klubja, a Royal Antwerp közölte.

Manga-nap a Néprajzi Múzeumban

Egész napos programsorozattal kapcsolódik a Manga – Hokuszai – Manga kiállításhoz május 9-én a Néprajzi Múzeum. Ezen a napon a manga nemcsak olvasható, hanem átélhető is lesz. Hokuszai rajzaitól a kortárs mangákig vezet az út, de közben sokkal több történik: karakterek, történetek, képek, ritmusok, ízek, harc és élmények találkoznak egy térben.

Jelige: költészet – hétvégi programok Budán

A verselés ünnepe áll az előttünk álló hétvége fókuszában. A családi programok és koncertek mellett számos hely készül a költészet napjára. Lesz persze édességkóstolás és családi programokat is bőven találhatunk.

Ezt hozza a nyuszi: húsvéti hosszú hétvége Budán

Kézműves programok, színházi előadások, családi koncertek és esti szakvezetés is várja a közönséget az előttünk álló húsvéti négynapos hétvégén. A budai helyszínek mellé ezúttal Szentendre és Budakeszi húsvéti programjai is bekerültek.
VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE