A finom kézmozgások – az ujjak gyors, pontos és összehangolt működése – egészen fiatal felnőttkorig fejlődnek, miközben serdülőkorban nagy egyéni különbségek figyelhetők meg a biológiai érettségben – számolt be a kutatásról a Magyar Nemzet. A kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy a biológiai érés és a tapasztalat milyen súllyal alakítja a teljesítményt, különösen a hangszeres képzés, a kézdominancia, a mozgások összetettsége és a nemi különbségek tükrében. A vizsgálatban 225 serdülő (köztük 123 lány) vett részt; biológiai érettségüket ultrahangos csontkorbecsléssel mérték, a finommotoros tapasztalatot pedig életkor, kézdominancia és a zenetanulással eltöltött évek alapján értékelték.

A teljesítményt speciális adatkesztyűvel rögzítették, amely az ujjak mozgásának sebességét és koordinációját is méri. A résztvevőknek egyszerű, ismétlődő ujjmozgásokat kellett maximális sebességgel végrehajtaniuk, majd összetett mozgássorozatokat pontosan kivitelezniük. Az eredmények szerint hangszeres tapasztalat hiányában a komplex finommozgásokat elsősorban a biológiai érettség határozza meg: azok a serdülők teljesítettek jobban, akik biológiailag előrébb tartottak, függetlenül attól, hány évesek voltak. Ezzel szemben az egyszerű, repetitív ujjmozgások sebességét inkább a naptári életkor jelezte előre, ami arra utal, hogy ezeknél a feladatoknál az általános tapasztalat és az idő múlása számít többet.

A hangszeres tanulmányok azonban jelentősen átírják a képet: a rendszeresen zenélő fiataloknál a komplex ujjmozgások legjobb előrejelzője már nem a biológiai érés, hanem a hangszeres gyakorlással eltöltött évek száma lett. Minél régebb óta tanul valaki hangszeren, annál jobb teljesítményt nyújtott a bonyolult finommozgásos feladatokban – függetlenül attól, biológiailag érettebb vagy kevésbé érett kortársainál. A Kovács Ilona (ELTE PPK) vezette kutatócsoport szerint ez azt mutatja, hogy a gyakorlás nem csupán kiegészíti az érési folyamatokat, hanem bizonyos készségek esetében meghatározó tényezővé is válhat. A Berencsi Andrea (ELTE BGGYK) első szerzőségével készült tanulmány a Scientific Reports folyóiratban jelent meg, a biológiai kor és a zenei tapasztalat eltérő szerepéről, valamint a kutatócsoport további eredményeiről pedig a Magyar Tudomány tematikus számában olvashatnak az érdeklődők.

Kép: Pexels