A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Bolygó- és Csillagkeletkezés kutatócsoportja a Bika csillagképben található DQ Tauri jelű fiatal kettőscsillagot vizsgálta a James Webb Űrtávcső adatai alapján. A kutatóközpont közleménye szerint a rendszer két, szinte egyforma, fiatal csillagból áll, amelyek elnyúlt pályán nagyjából két hetente kerülik meg egymást, miközben porból és gázból álló korongból gyűjtik be az anyagot – ez a korong szolgál a későbbi exobolygó-rendszerek bölcsőjeként.

„Egy nagyon különleges kísérletre kaptunk lehetőséget: a DQ Tauri infravörös színképét pár hét különbséggel több alkalommal is megmérhettük” – idézi a közlemény Kóspál Ágnest, a HUN-REN CSFK csillagászát. Hozzátette: a James Webb űrtávcsőre beérkező pályázatok kevesebb mint 8 százalékát fogadják el, és még ritkább az, hogy ugyanazt az égitestet többször is célba veheti a műszer, ezért különösen értékesek ezek az adatok.

A megismételt mérések korábban soha nem látott változásokat mutattak a csillagkörüli korong szerkezetében és fizikai tulajdonságaiban. A kettőscsillag pályájához igazodva a korong belső pereme hol távolabb csúszik a csillagoktól és lehűl, hol közelebb húzódik és felforrósodik; ilyenkor a belső rész „felpuffad”, és folyamatosan változó árnyékot vet a korong külső részeire. A csillagászok víz, szén-monoxid, szén-dioxid és hidrogén-cianid gázmolekulákat is kimutattak a csillagok körül, amelyek hőmérséklete szintén állandóan ingadozik.

A DQ Tauri rendszer ráadásul szabályosan viselkedik, mint egy kozmikus világítótorony: amikor a két csillag pályáján a legközelebb kerül egymáshoz, az anyagbefogás hirtelen felerősödik, és néhány napra az egész rendszer kifényesedik. „Ebből a kísérletből megtanultuk, hogy a csillagkörüli korongok, ahol a bolygók születnek, sokkal változékonyabbak, mint korábban gondoltuk” – foglalta össze az eredményeket Kóspál Ágnes. A magyar vezetésű nemzetközi vizsgálat így nemcsak egy különleges ikercsillag működéséről árul el többet, hanem arról is, hogyan születhetnek meg a valóságban a Tatuin-szerű, két nap fényében élő bolygók, amelyeket eddig leginkább csak a mozivászonról ismertünk.

Kép: AI-illusztráció, powered by Kettő-Három