Az infostart.hu beszámolója szerint a jogszabály célja, hogy egyértelmű legyen, a tejtermékek elnevezése milyen jellegű és minőségű terméket takar. A módosítás kimondja, hogy a „tejföl” megnevezést a jövőben csak élőflórás termék viselheti, vagyis olyan fermentált tejkészítmény, amelyet természetes probiotikus mikrobatörzsek felhasználásával savanyítanak vagy alvasztanak, és amelyet nem kezelnek később mikrobapusztító eljárással. A rendelet indoklása szerint „ezáltal könnyebbé válik a magasabb minőségű termékek kiválasztása a fogyasztók számára”.

A változás részeként bevezetik a „savanyú tejtermékek” kategóriát. Ezen belül a 10 százalék alatti zsírtartalmú termékek „savanyú tejkészítménynek”, a legalább 10 százalék zsírtartalmúak „savanyú tejszínkészítménynek” minősülnek. A felhasználható összetevők körét – többek között tej, tejsűrítmény, tejszín, tejpor, savópor, tejfehérje- és savófehérje-koncentrátum, prebiotikumok és meghatározott mikrobatenyészetek – pontosan rögzíti a rendelkezés, ahogy az is, mely termékekhez szabad ízesítőanyagot vagy zselatint adni.

Külön előírások vonatkoznak a joghurtok, kefirek és más fermentált tejtermékek mikrobatenyészeteire, például a Streptococcus és Lactobacillus fajokra vagy a kefirgombából származó kultúrákra. Az Élelmiszerkönyv egyértelművé teszi: élőflórásnak az a fermentált tejtermék tekinthető, amelyben a mikroorganizmusok a fogyasztáskor is jelen vannak, míg a hosszabb eltarthatóság érdekében utóhőkezelt, „nem élőflórás” termékek nem viselhetik a tejföl megnevezést.

Fontos kitétel a türelmi idő: az új szabályok 2026. január 1-jén lépnek hatályba, és ettől az időponttól számított 12 hónap végéig a jelenlegi előírások szerint gyártott termékek továbbra is előállíthatók, forgalomba hozhatók, és a minőségmegőrzési idejük végéig a polcokon maradhatnak. A vásárlóknak így lesz idejük megszokni, hogy a hűtőpultban jobban meg kell nézni a címkéket, ha valódi, élőflórás tejfölt keresnek.

Kép: Pixabay