Öt darab 12. századi kódextöredéket fedezett fel egy kötet gerincén Leitgéb Mária, az Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárának munkatársa. Martin Pierre Gauthier 1818-ban megjelent, Genova legszebb épületeit bemutató művének (Les plus beaux édifices de la ville de Gênes et de ses environs) második kötetén a gerinckötés részben levált, így váltak láthatóvá a könyv borítója alá rejtett pergamencsíkok.

A töredékeket a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjában működő HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársai, Sarbak Gábor és Hende Fanni vizsgálták meg. Megállapításuk szerint a szövegek a milánói püspök, Szent Ambrus Szent Lukács evangéliumához írt magyarázataiból – az Expositio Evangelii secundum Lucam 9–10. könyvéből – származnak. A palaeográfiai jegyek alapján az eredeti pergamenkódex a 12. században készült, az öt csík egykor egyetlen levelet alkotott.

A kutatók feltételezése szerint a pergamendarabokat 19. századi francia könyvkötők vághatták csíkokra, majd erősítésként ragaszthatták a kötet gerincére. Az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék több mint 160 éves szakkönyvtára országos viszonylatban is kiemelkedő gyűjtemény: a több mint 23 ezer könyv és 3 ezer folyóiratkötet mellett értékes történeti állománnyal is rendelkezik, benne 16–18. századi építészeti szakmunkákkal.

Az őrzőkötet feltehetően Wéber Antal építész tulajdonából került a Műegyetemre az 1880-as években, a Hauszmann Alajos vezette Száraz-, Mű- és Díszépítészettan Tanszék könyvtárába; erre a bejegyzések és állománybélyegzők, köztük az egy ideig könyvtárosként is dolgozó Alpár Ignác kézírása utalnak. A töredékek leválasztása és restaurálása most következhet. Az egyetem célja, hogy a töredékek a leválasztásuk után a BME-n maradjanak – mondta el a bme.hu-nak Krähling János tanszékvezető, hozzátéve, ehhez megvannak a megfelelő körülmények”.