A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint a Geminidák meteorraj december 4. és 20. között aktív, de a csúcsidőszak december 13-án, szombat éjszaka és 14-én, vasárnap hajnalban várható. A fényes, lassú meteorok miatt látványos hullócsillagzáporra lehet számítani, ráadásul idén a vékony hajnali holdsarló sem zavarja majd a megfigyelést, így akár városi környezetből is sok hullócsillag látszódhat, ha nincs a közelben közvetlen fényforrás.

A Geminidák különlegessége, hogy nem üstökös-, hanem kisbolygó-eredetű meteorraj: szülőobjektuma a (3200) Phaethon, egy mintegy öt és fél kilométer átmérőjű földsúroló aszteroida. A kutatók szerint ez a kisbolygó a Naphoz közeledve üstökösszerűen felfényesedik, csóvát ereszt, és „kipöfögi” magából azokat a porszemeket és kődarabokat, amelyek a Föld légkörébe érkezve hosszú, fényes csíkot húznak az égre. A meteorraj radiánsa – ahonnan a hullócsillagok látszólag szétfutnak – az Ikrek (Gemini) csillagkép Castor csillaga közelében található.

Az Ikrek csillagkép december közepén már 18 óra előtt felkel, és egészen a hajnali szürkületig látható, miközben keletről nyugatra átvándorol az égbolton. Idén könnyű lesz beazonosítani, mivel a Jupiter feltűnően fényes pontja az Ikrek alsó részén jár; már este 8 óra körül 20 fokos magasságban lesznek a keleti égbolton, ebbe az irányba érdemes nézni. A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint hajnali 2 óra tájban gyakorlatilag bármerre érdemes az égre pillantani, mert ekkorra már az egész égbolton feltűnnek a Geminidák.

A csillagászok azt javasolják, aki igazán sok hullócsillagot szeretne látni, menjen minél messzebb a városoktól, és olyan helyet válasszon, ahonnan az égbolt minél nagyobb része zavartalanul látható. A Svábhegyi Csillagvizsgáló külön eseményt is szervez a meteorraj érkezésére, amelyre a csillagvizsgáló honlapján lehet regisztrálni; a blogjukon részletes gyakorlati tanácsokat is adnak a Geminidák megfigyeléséhez.

Kép: Pexels