Az Európai Parlament és a tagállamok előzetes politikai megállapodásra jutottak a háziállatok tenyésztésére, tartására és kereskedelmére vonatkozó új rendeletről – mondta az InfoRádiónak a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke. Vetter Szilvia felidézte: 2023-ig uniós szinten nem születtek a kutyákra és macskákra vonatkozó, egységes szabályok, két éve azonban elkészült a nyomonkövethetőségről szóló javaslat, amely mostanra jutott el a politikai megállapodásig. Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője szerint a következő lépés a rendelet végleges szövegének kidolgozása lesz, ezt követően dönt majd formálisan az Európai Tanács és az Európai Parlament az elfogadásról.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a jövőben a macskák chipezése is kötelező lesz, a chip regisztrálásával együtt. Ez Magyarországon eddig nem volt előírás, a rendelet ugyanakkor 15 év türelmi időt biztosít a gazdáknak. A kutyák esetében 10 év a türelmi idő, de ezt a magyar rendszer gyakorlatilag már teljesítette, hiszen 2013 óta kötelező az ebek mikrochipezése. A kuratóriumi elnök kiemelte, hogy a tagállamoknak át kell alakítaniuk az állatokkal kapcsolatos adatbázisokat úgy, hogy azok uniós szinten is kompatibilisek és átláthatók legyenek, és lehetővé tegyék az átfogó, részletes keresést.

Az új rendelet részletesebb szabályokat tartalmaz, mint a jelenlegi magyar joganyag: kimondja például, hogy a kutyákat és macskákat naponta legalább kétszer kell megetetni, legfeljebb egy órára lehet őket kikötni, és minden nap biztosítani kell számukra a szabad levegőn tartózkodást. A kutya- és macskatenyésztést, valamint a menhelyek létrehozását előzetes engedélyhez és szigorú megfelelőségi feltételekhez kötnék, a hatósági ellenőrzéseket pedig ütemezetten és kötelező gyakorisággal kellene elvégezni. Az állatvédelmi és jogpszichológiai szakjogász szerint a tagállamok az alapelveknél szigorúbb szabályokat is bevezethetnek, a szankciók enyhítésére viszont nem lesz lehetőség, a büntetések részleteit ugyanakkor nemzeti szinten kell meghatározni.

A tervezet az online hirdetésekre is kiterjed: a chipellenőrzés kötelező feltétel lesz a hirdetés megjelenése előtt, és minden ilyen hirdetésben szerepelnie kell a figyelmeztetésnek: „az állat nem játékszer”. A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint ez egyszerre edukációs eszköz és az online szaporítók visszaszorításának egyik módja, hiszen ők jellemzően internetes hirdetéseken keresztül értékesítik az állatokat. Vetter Szilvia hozzátette: a gondozóknak a jövőben megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük, a vásárlókat pedig kötelezően oktatni kell a felelős állattartás szabályairól; a rendelet minimumkövetelményként a személyzet és az állatok arányát is rögzíti majd az érintett telepeken.