152 éve, ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda, így megszületett a modern főváros, amely később Európa egyik leggyorsabban fejlődő nagyvárosává vált. Budapest Napja ma is a város identitásának egyik legerősebb pillére: a múlt és a jelen találkozása.
1873. november 17-én hozták létre a mai Budapestet, amikor a három történelmi városrész egyesítésével egységes irányítás, közös városfejlesztési célok és modern városszerkezet jött létre. A döntés új korszakot indított: megkezdődött a fővárosi infrastruktúra gyors bővülése, a közlekedési hálózat kiépítése és a kulturális élet megerősödése.
Pest és Buda 1850-ben – forrás: Wikipédia
A városegyesítés jóval több volt, mint közigazgatási reform. Identitásformáló fordulópontként máig meghatározza Budapest karakterét, amely egyszerre őrzi a történelmi városrészek örökségét és a modern nagyváros lendületét. A főváros ma minden évben ezen a napon idézi fel saját születésének történelmi jelentőségét — és azt a pillanatot, amikor három városból egy igazi főváros lett.
Gasztrofesztivál, színházi estek, táncelőadások és koncertek várják a közönséget június 4. és 7. között Budán és az agglomerációban. A válogatásba ezúttal a budai helyszínek mellé Szentendre, Budakalász és Budakeszi programjai, valamint egy közeli túratipp is bekerült.
Színház, koncert, könyvbemutató és több gyereknapi program is várja a közönséget a hétvégén Budán és környékén. A budai helyszínek mellé ezúttal néhány szentendrei koncert, vásár, gyerekprogram, valamint egy közeli túratipp is bekerült a válogatásba.
Színház, fotókiállítás, koncert és családi program is várja a közönséget a pünkösdi hétvégén Budán. Válogatásunkba a hagyományos budai helyszínek mellé ezúttal szentendrei esemény és egy közeli túratipp is bekerült, és megnéztük azt is, mikor nyitnak a strandok.
Nem jó irány, hogy a nyomtatott sajtótermékek kiszorulnak a kereskedelemből – figyelmeztet a Magyar Lapkiadók Egyesülete, miután az ALDI bejelentette: valamennyi magyarországi üzletében megszünteti az újságárusítást. Az egyesület szerint ez nemcsak kereskedelmi döntés, hanem a független és sokszínű tájékoztatás gazdasági hátterét is gyengítheti.
A nyári szünet előtt már teljes fordulatszámon pörög a diákmunkapiac. Az ELTE–Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók idén átlagosan 2350 forintos órabért kínálnak a fiataloknak, ami 8–9 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, miközben a 25 év alattiak SZJA-mentessége továbbra is erős vonzerő.
Facebook
Instagram
Youtube
