A kutatás alapján a magyarok online állatvédelmi beszélgetéseinek többsége a társállatokról – elsősorban a kutyákról és macskákról – szól, amelyek a diskurzus hetven százalékát teszik ki, jól mutatva, hogy ezek az állatok a legtöbb családban már családtagként vannak jelen. Kisebb arányban fordulnak elő beszélgetések a vadon élő állatokról – medvékről, farkasokról, ragadozó madarakról – és a haszonállatok jóllétével kapcsolatos kérdésekről, de még mindig jelentős számban.

A netnográfia, a kutatás módszertana az online közösségi terek megfigyelésére és elemzésére épülő kutatási technika, amely a felhasználók digitális platformokon – közösségi médiában, blogokon és fórumokon – folytatott beszélgetéseit, reakcióit és interakcióit vizsgálja. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók valós időben, a résztvevők viselkedésének befolyásolása nélkül kapjanak képet a társadalmi folyamatokról és véleményekről. A netnográfia így különösen alkalmas olyan érzékeny témák vizsgálatára, mint az állatvédelem, megmutatja, hogyan jelennek meg a társadalmi attitűdök és érzelmek a digitális térben, és milyen mintázatok mentén szerveződik a közösségi aktivitás.

A vizsgált időszakban 156 208 állatvédelemmel kapcsolatos megjelenést azonosítottak, amelyekhez összesen 978 490 interakció érkezett az online platformokon. A beszélgetések legnagyobb része, 40,8 százaléka a híroldalak cikkeihez és az azokhoz fűzött kommentekhez kötődik, ezt követik a blogbejegyzések (19,4 százalék) és a Facebookon zajló diskurzusok (19,1 százalék). A beszélgetések volumene elsősorban negatív események, például állatkínzási ügyek hatására ugrott meg.

Egy-egy súlyos bántalmazásról szóló hír akár 30-40 ezer reakciót is kiváltott a közösségi médiában, és napokra meghatározta az online diskurzust. A kutatás rávilágított, hogy az állatvédelem témájában az emberek nemcsak olvasnak és reagálnak, hanem cselekednek is: az állatkínzásról szóló hírek hatására gyakran indulnak petíciók, adománygyűjtések és önkéntes akciók, amelyekhez széles körű társadalmi támogatás kapcsolódik.

A vizsgálat eredményei azt is megmutatták, hogy az állatvédelem olyan ügy, amely erősen megmozgatja a közvéleményt: míg a klímaváltozással kapcsolatos diskurzusoknál tíz megjelenésre jut egy komment, az állatvédelem esetében három megjelenésre jut egy hozzászólás. A beszélgetések túlnyomó része erősen negatív érzelmi töltetű, elsősorban felháborodást és dühöt kifejező reakciókból áll. Emellett jelen vannak a pozitív tartalmú bejegyzések is – például örökbefogadási sikertörténetek vagy állatvédelmi kampányok -, valamint a semleges megnyilvánulások, de jóval kisebb arányban. Mindez jól mutatja, hogy az állatvédelem a magyar társadalom széles rétegeiben intenzív érzelmeket vált ki.

„A kutatás megerősíti, hogy az állatvédelem nem csupán egy szűk réteg ügye, hanem a magyar társadalom széles körét érintő és megmozgató kérdés. Az állatvédelemben megjelenő erős érzelmek és közösségi cselekvési formák társadalomformáló erővel bírnak” – fogalmazott Vetter Szilvia, az Állatvédelmi Központ vezetője, hozzátéve, „a digitális térben megjelenő aktivitás jól jelzi, hogy milyen fontos a pozitív példák és edukációs tartalmak erősítése, hogy a társadalom ne csupán a tragédiák idején foglalkozzon az állatvédelemmel.”

A beszélgetések központi eleme a felelős állattartás, így különösen a kötelező chip, az ivartalanítás, az oltások és az örökbefogadás kérdései. Számos megjelenés foglalkozott a menhelyek helyzetével, az állatvédelmi kampányokkal, valamint a civil szervezetek és influenszerek szerepvállalásával is. A kutatásból kiderült, hogy a vizuális tartalmak – képek és rövid videók – különösen hatékonyan terjesztik az állatvédelmi üzeneteket. A TikTok és az Instagram egyre fontosabb szerepet játszik a fiatalabb generációk megszólításában, míg a Facebook továbbra is meghatározó a közösségi szerveződések és adománygyűjtések terén.

A felmérés 2022. január és 2024. július között zajlott, és 978 490 online interakciót elemzett, köztük posztokat, kommenteket és megosztásokat a legnépszerűbb közösségi platformokról. A kutatás a Talkwalker elemzőrendszer segítségével, anonimizált adatok felhasználásával készült.

A kutatás eredményei az Acta Animalia Hungarica folyóirat legfrissebb számában olvashatók, a tanulmány szerzői Vetter Szilvia, valamint Ritó Evelin és Paulovics Anita, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói.

Fotó: Pixabay, Facebook