Az első önkiszolgáló élelmiszerbolt Magyarországon 1955. augusztus 27-én nyílt meg Budán, a Bem József utca és a Mártírok útja sarkán – írja az Origo. Az üzlet előtt valóságos tömeg várta az ünnepélyes megnyitót, amelyet Bognár József belkereskedelmi miniszter tartott.

A sajtó jelentős lépésről írt a haladás útján, és még a Ludas Matyi című élclap is rögtönzött versikével köszöntötte az üzletet, amelynek portálján felirat hirdette: „Önkiszolgálók boltja”.

Videó: részlet a korabeli Magyar Filmhíradóból

A pultból árusítás és a segédek által előhozott áruk világában felnőtt embereknek szokatlan újítást jelentett az új bolttípus. Csodálkozva nézték, hogy az új üzletben minden a falakra szerelt polcokon, és tárolókban kapott helyet, az ajtó mellett pedig egyenkosarak sorakoztak.

„A vásárló a bejárati ajtónál magához vesz egy kosarat, majd a bolt középső polcait megkerülve az általa kiválasztott árukat a kosárba helyezi. Amennyiben szeletelt vagy olyan árut kíván vásárolni, amit nehéz becsomagolni, azt a csemegerészlegnél kérheti a vevő. Az árut a kijárati ajtó előtt elhelyezett pénztárnál kell fizetni” – szólt a korabeli instrukció.

Eleinte az önkiszolgáló boltokban a pénztáros mellett egy csomagoló is dolgozott, aki ellenőrizte, hogy minden termék felkerült-e a blokkra, becsomagolta a kívánt árukat és beletette őket az otthonról hozott szatyorba vagy táskába. A vásárlóknak nagyon tetszett az új beszerzési mód, nem kellett a segédekre várakozniuk, nem volt tülekedés, vitatkozás, túlmérés, mint más üzletekben. A nézelődéssel együtt két-három perc alatt minden vevő végzett a bevásárlásával.

Érdekesség, hogy az önkiszolgáló boltok elterjedése a csomagolás fejlődését is magával hozta. Mivel nem volt személyzet, aki kimérte volna az árukat, így a liszt, a rizs és a cukor ekkor került először 1 kg-os papírzacskókba.