Nemzetközileg is jegyzett, hazai összevetésben pedig az egyik legjobb hazai műszaki felsőoktatási intézmény az Óbudai Egyetem. Tizenkétezer hallgató tanul hét karán, amelyekből három, és az egyetem központja is Óbudán, az Amfiteátrum közelében található. Kovács Levente rektor az A Kerület című lapnak adott interjúban elmondta, az egyetem ugyan idén töltötte be 14. (elődintézményeit is figyelembe véve 144.) életévét, mégis erős és fontos hagyományokra épül.

– Mit jelent az „óbudaiság” az Óbudai Egyetem esetében?

– Büszkék vagyunk arra, hogy elnevezésünk és múltunk egy része Óbudához köt bennünket, és bízom benne, hogy az óbudaiak, a III. kerületben élők is büszkék ránk.

Azt gondolom, hogy az egy nagyon jó adottság az itt élők számára, hogy elérhető közelségben van egy népszerű és magas színvonalú oktatást nyújtó, piacképest diplomát adó egyetem.

Bár 144 éves felsőoktatási intézményi múlttal, de az ország egyik legfiatalabb egyeteme vagyunk, hiszen 2010-ben váltunk egyetemmé. Ez nagy előny, mert tele vagyunk energiával és lendülettel. A Times Higher Education (THE) fiatal egyetemeket rangsoroló nemzetközi szervezet februári listájában a legjobb magyar felsőoktatási intézményként szerepel az Óbudai Egyetem, a legjobb 350 nemzetközi fiatal egyetem egyikeként, amely mára nem csak hazai léptékben, de régiós megmérettetésben is az egyik legjelentősebb műszaki felsőoktatási intézmény.

– Miért jó az Óbudai Egyetemre járni?

– Először is azért, mert jó a hangulat, de itt nem csak a szórakozás formájában megnyilvánuló közösségépítésre gondolok. Nálunk az oktatók és a diákok között kevésbé nagy a távolság, mint sok más intézményben. Ennek egyik oka, hogy mi mindig is a gyakorlatorientált képzésre fektettük a hangsúlyt. Azt szeretnénk, hogy a nálunk végzettek jól hasznosítható, a változásokra mindig kész tudással érkezzenek a munka világába. Ma Magyarországon minden harmadik mérnök az Óbudai Egyetemen szerzi meg diplomáját, és ami még ennél is lényegesebb, hogy szinte azonnal el is tudnak helyezkedni, az álláskeresés időszaka átlagosan alig pár hét, kevesebb mint egy hónap.

– Egy műszaki egyetem esetében valóban a gyakorlati készségek fejlesztése kiemelten fontos. Az Óbudai Egyetemen miben nyilvánul ez meg?

– Olyannyira, hogy mi vagyunk az ország leggyakorlatorientáltabb egyeteme, és ez az egyik fontos hagyomány, amiről az előbb beszéltem. Nálunk az első évtől megkezdődik – párhuzamosan az elméleti alapok átadásával – kisebb csoportokban a mérnökhallgatók gyakorlati képzése. Az elmúlt években a duális képzés területén is sikerült előrelépnünk. Több mint 300 céggel működünk együtt.

Minden karunk az adott területen együttműködési szerződéseket kötött különböző cégekkel, így a Bosch-sal, a Morgan Stanley-vel, az Oracle-lal, a Samsunggal, az evoSofttal, a Siemens-szel, valamint az összes hazai mobilszolgáltatóval.

Tehát a műszaki és a gazdasági élet szinte minden területét lefedi a duális rendszerünk. Több karunkon ipari tanszéket hoztunk létre, ez azt jelenti, hogy egy-egy cég a saját – a változásokat gyorsabban követő – infrastrukturális lehetőségeivel és szakmai tudásbázisával kapcsolódik be a képzésünkbe. A gyakorlati oktatást a jövőben kutatás-fejlesztési lehetőségekkel is ötvözzük, hiszen az Óbudai Egyetem három Tudományos és Technológiai Park kialakítását indította el, ami a magyar felsőoktatásban egyedülálló fejlesztéssorozat. Jövőipari Tudományos és Innovációs Park épül Zsámbékon, ezen kívül Mechatronikai Tudományos és Technológiai Park kialakítására nyílik lehetőség Székesfehérváron, valamint Okosipari Science Park létesülhet Kaposváron.

– Miért tartják ennyire fontosnak, hogy közvetlen kapcsolatban álljanak a gazdasági élet szereplőivel?

– Elsősorban azért, mert nekünk olyan szakembereket kell az intézmény kapuin kibocsátani, akik a legkorszerűbb tudással rendelkeznek. Ez pedig azt feltételezi, hogy oktatóink-kutatóink közvetlen kapcsolatban vannak az ipari partnerekkel, és így hallgatóink számára is biztosítani tudjuk azt, hogy a szakmai tapasztalatok mellett már egyetemistaként munkakapcsolatok kialakítására is lehetőségük van.

– A képzés mellett egyéb területeken is együttműködnek hazai vállalatokkal?

– Számos kutatás-fejlesztési területen működünk együtt cégekkel, de mi ezen a területen is tovább léptünk. Egyetemi emberként azt tapasztaltam, ahhoz, hogy sikerre vigyünk egy jó ötletet, nem elég a szakmai tudás. Úgy vélem, hogy

a műszaki képzésben egyre nagyobb szerepet kell kapnia annak a szemléletnek, hogy miként válik egy eredeti elgondolásból eladható termék vagy szolgáltatás.

Meg kell ismertetni a diákokkal ezeket a folyamatokat, jogszabályokat, a szabadalmaztatási eljárást, egyszóval mindazt, amit mi itt az Óbudai Egyetemen innovációmenedzsmentnek hívunk. Már doktori iskolát is alapítottunk ebben a témában, de ami országos és régiós összehasonlításban is egyedülálló, hogy a Széchenyi Alapokkal és az egyetemünk fenntartójával, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvánnyal együttműködve 10 milliárd alaptőkéjű kockázati tőketársaságot hoztunk létre, amelynek legfontosabb feladata, hogy az egyetem falai között megszületett ötletek megvalósítását támogassa.

– Az Óbudai Egyetemnek régen dédelgetett álma egy integrált óbudai kampusz kialakítása. Sikerült ez ügyben lépéseket tenni?

– Ma az Óbudai Egyetem csak Budapesten négy különböző helyszínen működik, amelyek között elég nagy távolság van.

Ugyanakkor, ha egy lendültben lévő egyetemet szeretnénk felépíteni, elengedhetetlen, hogy az infrastruktúránk is megújuljon. A középtávú elképzeléseik között szerepel egy olyan Óbuda-központú integrált kampusz létrehozása, ahol a most számos telephelyen folyó képzés és kutatás egy helyszínre összpontosulna. Olyan fejlesztés valósulhatna meg, amelyre nemcsak mi, az Óbudai Egyetem, hanem az egész III. kerület is büszke lehet.

Kovács Levente 2000-ben diplomázott a Temesvári Műszaki Egyetemen, PhD-fokozatát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen védte meg 2008-ban. 2013-ban az Óbudai Egyetemen habilitált. Kutatási területe a modern irányításelmélet és élettani szabályzások, elsősorban a cukorbetegség és a daganatterápia területén.
Alapítója és vezetője az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontjának, valamint az IEEE Cyber-Medical Systems Technical Committee-nek. Az IEEE Hungary Section elnöke, az IEEE Control Systems Hungary Chapter alapító elnöke. Doctor Honoris Causa: TME (2022), Kassai Műszaki Egyetem (2022), Partiumi Keresztény Egyetem (2023). Honorary professor: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (2022), Taskenti Kémiatechnológiai Egyetem (2023). Zsámbék ProUrbe-díj (2021), Gábor Dénes-díj (2022). 2019-től az Óbudai Egyetem rektora.