Kiállítással, vetítésekkel, kiadvánnyal és diafilm-emlékcsomaggal ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Diafilmgyártó Kft. A cég tájékoztatóján kiderült az is: a diafilmezés ma is népszerű.

Lendvai Gabriella, a Diafilmgyártó Kft. ügyvezetője az ünnepi sajtótájékoztatón felidézte, hogy a Népművelési Minisztérium 1954-ben a megnövekedett igények kielégítésére alapította meg a Magyar Diafilmgyártó Vállalatot (MDV), amely már saját szerkesztőséggel, nyomdával és laboratóriummal rendelkezett, így a felnőtteknek szóló ismeretterjesztő kiadványok mellett elindult a szalagos mesediafilmek nagyarányú gyártása.

– Szinte nincs olyan témakör, amelyhez ne készült volna diafilm, a diafilmvetítés hagyománya 2022-ben bekerült az Ágazati Értéktárba  – tette hozzá.

Az MDV alapításának 70. évfordulója alkalmából nyílt meg a Klebelsberg Kultúrkúriában az Irodalom diafilmeken – 70 mű 70 képben című kiállítás, amelyen harminc alkotó diafilm-illusztrációi lesznek láthatók. Január 20-án a kiállításhoz kapcsolódóan rendezik a Diafilmek délutánját, amelyen meseelődás és vetítés várja a közönséget.

Lendvai Gabriella elmondta, hogy a rajzok eredeti változatait – mintegy 5400 darabot – az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútára őrzi.

A jubileum alkalmából vetítéssorozat indult az Art+ Cinema moziban, ahol december 8-ig havonta öt régi és különleges filmet láthat a közönség.

A Nemzeti Filmintézettel együttműködésben az idei Budapesti Klasszikus Film Maratonon a 70 éves diafilm is fókuszba kerül.

– Lesz szakmai előadás a diafilm történetéről és vetítések ismert színészek közreműködésével. Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra is készülnek diafilmes programokkal szeptember 26. és 29. között a Millenáris Parkban – tette hozzá az ügyvezető.

November elején jelenik meg a DIAkönyv – A magyar diafilmgyártás története című kötet.

A kiadvány – amely felhasználja Bíró Ferenc diafilmgyűjtő A festett üveglemeztől a diavideóig című munkáját és magángyűjteményének anyagát – betekintést nyújt a diavetítés történetébe, a nagyipari gyártás kezdeteibe, számba veszi a korabeli kiadványok tematikáját és jellegzetes darabjait, képekkel illusztrálva és sok érdekességgel kiegészítve. Emellett már elérhető a Diafilm-emlékcsomag, amely olyan négy jellegzetes mesét tartalmaz, amelyek a diavetítés kezdeteihez kötődnek: a csomagban a Kacor király (1954), a Szűcs Dani álma (1955), A kis dobos (1957) és a Jancsi és Juliska mézeskalácsházikója (1961) című mesék szerepelnek, utóbbi Macskássy Gyula rajzaival.

Lendvai Gabriella szerint a vállalat fennmaradása miatt megmaradt és bemutatható korabeli kiadványok több mint fél évszázados távlatból nézve történelmi jelentőségűek: korrajzot adnak politikáról, gazdaságról és a korabeli gondolkodásról. A diavetítés az olvasás megszerettetésének egyik legjobb eszköze – emelte ki.

Az ügyvezető beszélt arról is, hogy a mesék, történetek szalagos diafilmre való átültetése elsősorban a kelet-európai régióban terjedt el, szinte minden országban volt diafilm- és diavetítő gyártás.

A modern technikai eszközök megjelenésével azonban ezek sorra megszűntek, egyedül Magyarországon maradtak meg, ahol az MDV 1994-es privatizálása után megindult a műfaj újjászületése. A rendszerváltás után alábbhagyott a diafilm iránti érdeklődés, az igazi áttörést Bartos Erika Bogyó és Babóca mesesorozatának első diafilmes adaptációja hozta meg 2004-ben, amit számos más kortárs mese követett.

Napjainkban évente 220 ezer diafilmet vásárolnak, évente 5-6 új diafilmmel bővül a kínálat, a 320 címből álló választék húsz százaléka már az utóbbi 15 évben készült.